Az onkológiai konferencia célja,

hogy a rendelkezésre álló egészség-gazdaságtani és epidemiológiai adatok alapján a résztvevők megvitassák az onkológiai ellátás jelenlegi helyzetét, az ellátásra fordított anyagi erőforrások ismeretében képet kapjanak arról, mennyit, mire és mennyire hatékonyan költünk, milyen a modern terápiás készítményekhez való hozzáférés és mik azok a kitörési pontok, amelyeken keresztül javíthatnánk a négy legégetőbb területen (az emlő-, a vastagbél-, a tüdő- és a prosztatarák vonatkozásában) a jelenlegi halálozási mutatókon.

2008 második felében az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megvizsgálta és értékelte a pozitron emissziós tomográf-computer tomográf vagy számítógépes rétegvizsgálat (PET/CT) magyarországi hozzáférhetőségét. Ennek eredményeként született meg egy átfogó tanulmány, melynek főbb megállapításait itt közöljük.

Ezentúl az eddiginél pontosabb vizsgálattal mérhetik fel a koszorúerek állapotát a kardiológusok. Magyarországon jelenleg egyedülálló, nem invazív diagnosztikai eszközt helyeztek üzembe január 18-án Budapesten. A szignifikáns (50 százaléknál nagyobb) koronáriaszűkületet nagy biztonsággal kimutatni képes számítógépes tomográfot (kardio-CT-t) egy magánvállalkozás üzemelteti. A diagnosztikában három-négy éve elterjedt, hazánkban 2005 júliusában telepített és eddig csak PET-CT-vizsgálatokra használt 16 szeletes spirál CT 1 mm-nél vékonyabb szeletekre képezi le a szívet és annak érrendszerét. A berendezés számítógépes szoftvere segítségével három dimenzióban, igen nagy pontossággal rekonstruálja az anatómiai viszonyokat. A vizsgálat a kontrasztanyag iv. befecskendezésétől eltekintve nem invazív, mindössze 20–30 percet vesz igénybe, és nem igényel kórházi bennfekvést. Ellenjavallata a pitvarfibrilláció, a komplex ritmuszavar, a kontrasztanyaggal szembeni túlérzékenység, valamint az, ha valaki nem kaphat bétablokkolót (a gyógyszer a szívfrekvencia csökkentéséhez kell a jó felbontás érdekében). Az eredmények alapján koszorúér-betegség kis/közepes rizikója esetén 96–98 százalékos biztonsággal kizárható az invazív beavatkozást igénylő kardiológiai megbetegedés, ami az eddig ismert eljárások hasonló mutatóinál jóval megbízhatóbb. Ezt kihasználva csökkenhet a katéteres teamek terhelése, amelyek a jövőben a valóban terápiás jellegű beavatkozásokra összpontosíthatnának (jelenleg a koronarográfiák 60–70 százaléka diagnosztikai céllal történik, és mintegy negyedük lelete negatív). A készülék akkor is segít, ha a terheléses vizsgálat eredménye alapján a diagnózis nem egyértelmű vagy a tünetek bizonytalanok. További előnye, hogy nemcsak az ér lumenét, hanem annak falát is megjeleníti, ami lehetőséget nyújt – denzitásbeli eltérések alapján – a plakkok anyagösszetételének elemzésére is. Kimutathatók vele a rupturára hajlamosabb, lágy plakkok. Hátránya viszont e téren az angiográfiával szemben, hogy nem alkalmas a szignifikáns mértéket el nem érő szűkületek pontos, kvantitatív megítélésére. Bár a készülék a szív funkcionalitásának (diasztolés és szisztolés funkció, ejekciós frakció, falmozgászavar) ábrázolására és számszerű megítélésére is alkalmas, az értékelő szoftver e téren még fejlesztésre szorul. Amúgy sem valószínű, hogy a balkamra-funkciót – az egyszerűbb, olcsóbb és kevésbé invazív echokardiográfia helyett – már a közeljövőben kardio-CT-vel határoznák meg – véli prof. dr. Préda István. A diagnosztikai központ belgyógyász- kardiológus szakorvosa, dr. Kerecsen Gábor adjunktus szerint a betegek állapotának koronária-bypass műtét és sztentbeültetés utáni követésére, akut mellkasi fájdalmának differenciáldiagnosztikájára, a nagyér- vagy billentyűhibák azonosítására is használható készülék utóbbi funkcióiban egyelőre vélhetően nem váltja ki az ultrahangot.  A diagnosztikai központ jelenleg is tárgyal az állami egészségbiztosítóval (OEP) a vizsgálat finanszírozásáról – mondta el a gép bemutatásakor az üzemeltető Pozitron Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója, Tombor Bálint. Egyelőre azonban önköltséges, 160 000 forintba kerül – ez egyébként alig valamivel több, mint amennyit egy hagyományos koszorúér-angiográfiáért fizet az OEP. A legtöbb magán-egészségpénztárral már szerződtek – ezek tagjaik számára megtérítik a vizsgálat költségeit.